"A barátság nem azért van, hogy valamit kapjunk, hanem hogy lehetőségünk legyen adni"

2010. szeptember 24., péntek

Egy elgondolkodtató kép.


Mikor először megláttam, a gyerek korom jutott eszembe. Majd sorra jöttek az emlékek, az olyan emlékek ahol és amikor igazán szabadnak éreztem magam.
Amikor szabadnak érzem magam, azt hiszem ez a kép eszembe fog jutni. Sokszor álmodoztam olyanról, hogy csak futok, futok, és futok. El a messzeségbe, és senki nem mondhatja , hogy álljak meg, vagy lassítsak. Szabadon nevethetek, az emberek véleményétől függetlenül, hogy nem néznek majd bolondnak, csak mert elmosolyogtam magam a buszon, vagy a férfiak nem veszik flörtölésnek az elvétett mosolygást, mert épp valami szépre gondoltam.
Szeretném egyszer azt érezni, hogy szabad vagyok. ...De azt hiszem ilyen soha nem lesz.. Mert ha nekem a szabadság tartalmazza azt is, amit az imént leírtam, akkor egészen kétségbe ejtő ténnyel állok szemben: az emberek érdekesek.

Igaz ekkor felmerül bennem a kérdés...: mi van akkor, ha nem az emberek a furcsák, hanem én vagyok pont az aki eltér valamiben az átlagtól?!

Jó lenne ha lenne az ellenkező nemben egy olyan valaki, aki szintén hasonlóan vélekszik az emberekről, és néha benne is előjön az előbbi kérdés...Talán Ő lenne számomra az igazi.

Erre a képre eredetileg a "szabadság" címszó beírásával a Google-ba találtam rá.. És valóban elgondolkodtató szerintem. Hiszen én magam már annyi mindent el tudtam róla mondani, vagy lehet nem is róla, hanem inkább arról, amiket eszembe juttatott. És még mindig..tömérdek gondolatom lenne róla...:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése