Szabadság az, mi kell
Perzselő vágy ég bennem
Egy szenvedély hív, hogy menjek.
Hogy legalább egyszer lássam a világot
Majd kimondhassam : én mindent látok.
S nem csak látok: érzek, értek, és hallok.
Madarak síró hangját,
Hogy panaszkodják az élet súlyát,
Hogy csicsergik az újdonság szavát.
És szellő szólít szótlan magánnyal,
Csak érzem, Ó! Úgy hív magával,
Hogy szálljak tova szárnyakkal.
Perzselő vágy ég bennem,
Egy szenvedély hív, hogy menjek.
A szabadság az, mi kell nekem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése