Befejeztem.
Nagy álmom volt,
Hogy lesz majd egy családom.
Boldogság és harmónia,
Békesség, s nincs színdarab.
A remény szertefoszlott hirtelen,
Pár pillanat alatt oda veszett.
Ezt halálom pecsétli meg egyszer
De ki szeretett valaha, nem felejt.
Most még nézem a szép tájat,
Miként virágnak szirmai nyílnak.
És lágyan pöfékelem,
Az örömet hozó füveket.
Utolsó perceimben majd azt kívánom ,
„Bár ne lettem volna, most nem fájna olynagyon.”
Oztán szép búcsút veszek a játéktól,
Befejeztem, mától végleg kiszállok.
2010. október 31.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése