A bánat
Félsz, hogy vége lehet egy szótól,
Félsz, hogy nem tudod, mi a gond.
Sírsz, hogy mondja meg, vagy csak kacagjon,
Sírsz, mert a válasz egy becsapott ajtó.
Vársz, míg lenyugszik, s válaszol: jó.
Vársz, de mégis tudod, hogy megfolyt.
Meghalsz egy árva szaváért, mosolyáért,
Meghalsz, mert mindenkihez ment, de feléd…
2011. február 13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése