Mint szép emlék, úgy maradjak meg neked,
Ha majd egyszer végleg elmegyek.
Ne felejtsd a nevemet, s vésd az eszedbe,
Szerettelek nagyon, s onnan fentről figyellek!
Sajnálom, hogy itt hagylak, bocsánattal tartozom,
De időm véges, mennem kellett utamon.
Céljaidat ne veszítsd, törekedj előre,
Kövesd az ösvényt, mit kitapostam teneked.
Még egyszer megölellek, megcsókolom orcádat,
Érezd, hogy fontos vagy, s én mindenhol vigyázlak.
Fájó sebeket hagyhatok most a jövőre,
De múltam szépsége gyógyítsa be a hegeket.
Ne is sirass, ha már nem leszek,
Tartogasd, és csak örömödben ereszd.
Légy mindig boldog, nevess sokat,
Én kitartok melletted, jóban – rosszban.
Utolsó szavaim szóljanak szívedhez,
Csókollak, mindennél fontosabb vagy gyermekem!
2011. augusztus 29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése