Legyek én az életed!
Én remény akarok lenni!
Azt akarom, hogy felnézzen rám ő,
hogy ne csak legyek neki,
hanem küzdve szeressen,
s a remény számára én legyek!
Hogy a rossz pillanatokban
eszébejutva vidítsam….
Öleljen hosszan, s ne akarjon elengedni!
Mondjon el mindent, jót, rosszat,
s ne hagyjon ki semmiből…
a gondolataiból, a életéből.
Legyek én az élete!
Jaj csak látni akarom, hogy szeret!
hogy oda van értem..
hogy akar engem!
Babakék szemek pislognak…
mondd, emlékszel még, ezt mikor mondtad?
és hogy szeretsz? azt mikor?
…te sem tudod…mert még soha.
Érzem, s nem hallani vágyom,
Tudni akarom! Tudni, ha szeretsz.
Annyi nap eltelt veled, melletted, s nélküled!
S még mennyi fog nélküled.
Már is hiányzol Életke!
Gyors ritmusú dobogásod
élteti lelkemet.
De hallani nem fogom
mérföld messze.
S te engem? Hallod majd, ha sírok?
Ha magamhoz sírlak. Te is fogsz?
Ne csak legyek kérlek!
Vallj! Mondd ami van a szívedben.
Azt akarom, hogy a reményed legyek,
hogy a barátod és a szerelmed,
szeretőd, anyád és hited,
a reggel, az est, Hold és Nap,
a jobb, s a bal,
az orrod, ami után mész!
Mindened akarok lenni!
Hogy csak neked legyek!
Neked élhessek, téged éltesselek!
De ez olyan nehéz…
ha te elmész…
el, a pillanatok elől messze,
elbújsz, s nem tudom merre.
ne tedd!
megedződünk majd.
Fél esztendő futott eddig.
Most jön a nagy próba.
Ugye szeretsz most és mindig?
és nem feledsz álmodban sem?
a könnyek oly’ buták..
és csalfák.
Folyton kísértenek érted.
Ha itt vagy, mert nem engednélek,
s ha máshol vagy, hogy azonnal légy velem.
Legyek én az életed!
Jaj csak látni akarom, hogy szeretsz!
hogy oda vagy értem…
hogy akarsz engem!
2013. április 25.
