"ennyi volt..."

Távoli a hangod, s most nem is szól…

Nevet. Engem nevet, meg az életet.

S nem is látlak igazán, tested homályos

Lágy, lassú dalod nekem énekled.

Rügyeznek a fák, te nem vagy itt.

A föld kéri „takaríts! segíts!”

Csak te hallod, de nem adhatod át,

Messze vagy, hazád már egy más ország.

Buckás a beton, te átmész, én megakadok.

El is esek..de újra kezdem, nem sírhatok!

Pedig volna mit..akár hozzád is szólna,

Késő..”ennyi volt…”mondtam mosolyogva.

Te tűz én víz. Két különböző szív.

Te feladtad, én küzdök még kicsit.

De a neved eltűnik, az enyém új lesz…

Elfeledlek, már tényleg vége.

2013. március 4.