Ma délelőtt kimentem az udvarra. Gyönyörködtem, az egyszerű, és mégis bonyolult természetben, formákat néztem ki a felhőkből, hallgattam a szél milyen új titkokat rejt... Majd mikor elhatároztam, hogy most véget vetek ennek a csodálatos időtöltésnek, elindultam a teraszhoz vezető lépcsőhöz. Ez, egy beton lépcső. Körülötte fű van, élénk zöld színű, valamint a lépcsőtől nem messze található egy lerokkant bicikli, melyet talán már soha senki nem fog használni, borzasztó állapota miatt....illetve másik oldalán a lépcsőnek látható lenne néhány vödör, cserép.
A fejemben épp egy régi nóta játszódott, az Orchideák.(http://www.youtube.com/watch?v=7wkBArGbYtA ) Éppen az első fokra léptem volna fel, mikor megpillantottam egy orbitálisan nagy pókot. Meglepődtem, majd átsuhant rajtam egy hideg érzés. Megijedtem. - Egyébként nem értem azokat az embereket akik félnek a pókoktól, és így ezzel együtt magamat sem értem. Hiszen egy pók ..nem is tudom..hányszor kisebb egy embernél.... - Leszerettem volna fényképezni. Igen ám, csakhogy a fényképezőgépemben lévő akkumulátor feladta a szolgálatot. Megszerettem volna örökíteni a számomra sokkoló látványt, miként fogságba esik egy szép zöld színű apró bogár a pók - nevezzük Ildának - hálójában, és hirtelen szerrel változik fehér, inkább papírgalacsin alakú valamivé az áldozat. Ilda ide-oda vitte egy kis négyzet-centiméternyi helyen a csöppnyi fehérséget.
Körülbelül 1 méter távolból szemléltem az Ilda által elkövetett gyilkosságot, majd megneveztem magamban az eset pontos kifejezését: ez a lánc...
Amíg a fejemet azon törtem , hogy lánc, eszembe jutott mit is szerettem volna csinálni, így fogtam magam, és berohantam egy pótelemért. Gyorsan kicseréltem az akkumulátort. Kifutottam a teraszra, le a lépcsőn, és hirtelen indultam el Ilda felé. Mikor rádöbbentem hogy én eszeveszettül félek az ilyen Ildaféléktől, megtorpantam, és határozottan léptem vissza pár lépést.
Végül sikerült néhány olyan képet elkattintani, amelyen ki lehet venni azt, amit megakartam mutatni. Azt, hogy Ilda szőrös, brutális nagy, az, ahogyan a hálóján áll, fekszik, vagy nem is tudom mit csinál., ahogy a zsákmánya előtte van, és vigyáz rá. Azt, hogy mekkora nagy hálója van, és hogy az a hatalmas szövés honnan is indul ki, ahogy az az első képen látható.
Most a házban egy teljesen a témához nem illő zene hallható. De mégis úgy gondolom, hogy közölnöm kell. Ez egy igen csak régi dallam... A címe requiem, amelyet a Karthago együttes dalol el. : http://www.youtube.com/watch?v=MKnAEeZBLtY
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése